Végre Manócska!
Néhány gyermeknek már az is újdonság volt, hogy tömegközlekedéssel jutottunk el a művelődési házba.
A gyerekekkel napok óta beszélgettünk színházról, mesékről, találgatták, vajon mi lesz a mesében, amelynek a címe Csalavári Csalavér. Mindenki gondolta, hogy a főszereplő róka lesz, és ha róka, akkor csakis ravasz lehet.
A felnőttek nagy örömére a Görbetükör Színi Társulat vezető színésze Kovács Robi volt, akit annak idején gyermek- és ifjúsági filmekből, majd műsorvezetőként ismerhettünk meg. A gyerekek közvetlen közelről találkozhattak vele, a vadász és a mesélő szerepét is ő játszotta. A mese interaktív volt, többször kijött a gyerekek közé, beszélgetett velük, a segítségüket kérte. A történet a ravasz rókákról szólt, akik csellel túljártak a mackó és a nyuszik eszén, veszélybe sodorva az erdő állatait. De természetesen minden jó, ha jó a vége, így a történet lezárásaként a jó győzött a ravasz fölött!
A kis óvodások teljes átéléssel nézték az előadást, többször bekiabálva segítették a szereplőket. A végén hatalmas tapssal jutalmazták a mesét és a színészeket. Számukra a legnagyobb élmény az volt, amikor a paraván mögül előjöttek a bábok: a mackó, a rókák, a mókus és a nyuszik. Boldogan vették körbe őket, és simogatásukkal fejezték ki köszönetüket és örömüket.
Az óvodába visszaérkezve néhány kislány lerajzolta a számára legkedvesebb szereplőt. A színházi élmény, a mese hatása a gyerekekre rendkívül pozitív volt, már most várják, mikor megyünk legközelebb.
O. L.
